2016. szeptember 25., vasárnap

Mi lenne ha...? Én és a "bloggerdéj" :D



Ma egy nyereményjáték felhívásra lettem figyelmes a blogger irányítópult-olvasnivalók listájában, a Suz'n Világa blogon. Amíg bele nem kattintottam Hujber Zsuzsanna bejegyzésébe, egy normális, reggeli kávéját kócosan, csipásan szürcsölgető átlagbloggerként ücsörögtem a monitor előtt, és bevallom, még a sorok olvasása közben sem változtam motivált, szorgos méhecskévé, sőt lebiggyesztettem a számat.


„Hjapersze, bloggerdéj, majd pont én hiányzom onnan, a szófosó, kezdő körmösblogger, akinek még az is kerek egy hetébe telt, hogy kitalálja, hogyan varázsolja fel a blogja oldalsávjába a facebook oldala elérhetőségét!" - morgolódtam magamban.

A nyereményjáték (forrás)

Egyébként is, utálom a rongyrázó, agylóbáló rendezvényeket, mert….mert….utálom, és kész.
Iszonyúan gátlásos vagyok. Elmennék én, de nem ismerek senkit, noés mi van, ha véletlenül felismer valaki, és meg kell szólalnom?!......Naneeem, ez tényleg nem nekem való, ráadásul tutira én lennék ott a legvénebb, legalacsonyabb és legrosszabbul öltözött, mivel, és ez a fő, tényleg nincs egy rongyom, amit ODA felvennék, amiben nem nézek ki úgy, mint egy kékfestőbe bújtatott öregszüle.

Elhiszitek, ha azt mondom, bő egy órán át győzködtem magam arról, hogy miért nem érezném jól magam a Cosmopolitan Blogger Day rendezvényen?

Általában két jó erős kávéval indítom a napomat, amikor ráérek, és ma, mire a második bögre utolsó kortyait szürcsöltem, eldöntöttem, hogy akkor sem mennék a "blogerdéjre", ha fizetnének érte.
A döntés pillanatában azonban váratlanul egy skizofrén vízióm támadt, és akkor lehervadt a kicsinyes vigyor az arcomról.
Kívülről láttam magamat, amint életem fontos, megtörtént epizódjaiban éppen ehhez hasonló gondolatok, fejben regnáló kis hangok mentén hoztam meg a döntéseimet, és felsorolni sem tudnám, mennyi potenciálisan kellemes élménytől fosztottam meg magam, tulajdonképpen félelemből, mert értelmes ellenérvet nem voltam képes felhozni a kínálkozó lehetőségek ellen.
  • Nem végeztem el évekkel ezelőtt a műkörömépítő tanfolyamot, mert „öreg voltam hozzá”, ráadásul „pénzem sem volt rá”
  • Nem váltottam munkahelyet, amikor bő egy évtizede a sárba tiporta a felettesem az önbecsülésemet, mert „öreg voltam hozzá”, hogy szakmát, munkahelyet váltsak, az esetleges munkaügyi per idejére pedig hónapokig „pénz nélkül maradtam” volna.

Sorolhatnám vég nélkül, de nem teszem. Megvilágosodtam ma délelőtt.

Kivétel nélkül olyan dolgoktól félek, amelyek a döntés pillanatában egyetlen helyen léteznek: a fejemben, és még a félelmeimmel való megküzdés esélyét is félrerugdosom, mintsem szembenéznék velük.

Oké, Hujber Zsuzsanna, akkor most figyelj, itt álok előtted felszegett állal, egy kétéves gyermek nyílt tekintetével:

"Nagyon szeretnék ott lenni, részese az eseményeknek, épp azért, mert kezdő blogger vagyok, szükségem van a tapasztalatokra, jó tanácsokra. Ugyan ezer éve nem mozdultam ki itthonról, pláne egyedül, de azt ott héj, nem kezdhetitek el nélkülem!"

Ezek után kipirult arccal, izgatottan kezdtem nyitogatni a ruhásszekrényeket, kapkodtam, futkostam földszint és emelet között dzsekivel, két pár cipővel a kezemben, válogattam a kedvenc felsők között, mint egy megszállott, akinek egy órája van felkészülni a képzeletbeli indulásra.


Mit vennék fel, ha….?


Még nem tudom, hogy megyek-e végül Fortuna kegyeltjeként a Cosmopolitan Blogger Day-re, de az már biztos, hogy ebben a szűk fekete farmernadrágban megyek, mert ez a kedvencem, ráadásul ez az a nadrág, amelyet azon a napon viseltem, amikor a blog indításának hajnalán, tavaly decemberben elütött egy autó. Ez az a nadrág, amelyben megúsztam, életben maradtam, ez a nadrág a fétisem, talizmánom, a szívcsücsköm! J

A nyakpántos, tarka betétes póló ugyan nyugdíjkorhatárba lépett már, de ez az egyetlen hosszú ujjú felsőm, ami úgy csinos, hogy nem kurvás, és úgy elegáns, hogy ezzel együtt még izgalmas tud maradni. Vékonynak, homokórának látszom benne, így őt választottam.
Apróság: el ne felejtsek hozzá pánt nélküli melltartót vásárolni, megbízható minőségben, és egy nem foltozó brutálerős dezodort, mert, ahogy ismerem magam, e két kiegészítő nélkül fekete felsőben elvéreznék a kakaspáston! J

Imádkozom, hogy ne legyen akkora zimankó, hogy eme INVÁZIÓ-ból vásárolt műbőrdzseki kevésnek bizonyuljon, de azért is, hogy ha mégis támad az indián nyár, a lábam bele ne rohadjon ebbe a szépséges, vadonatúj félmatt, fekete bőrbakancsba, amely ugyan bélelt, de garantálom, hogy ezt nem fogja észrevenni senki! J
(A bakancs rejtélyes okokból kifolyólag a képen barnának tűnik, egyébként fekete.)

Az alsó képkockán a kedvenc dominacipőmet láthatjátok. Sok-sok évvel ezelőtt, egy merész pillanatomban szólított meg, és elfogadott gazdájának. Vidám, és egyben dögös darab, feltűnő, kacér holmi, imádom, ahogyan energikusságot, toporzékolós magabiztosságot kölcsönöz a lépteimnek.
Ha lenne vér a pucámban, ebben a cipőben mennék a bloggerdéjre, és hozzáöltöznék.
A cipő sötétkékjével megegyező feszes, bővülő szárú farmernadrágba bújnék, és zimankó esetére is vállakat szabadon hagyó tarkabarka, nyakban magasan záródó felsőrészt választanék hozzá, és csak vonulnék, mosolyogva, hajamat lebegtetné a szél…

Szerintetek lesz vér a pucámban?


A manikűröm




És végül a lényeg, a manikűr, amelyet viselek majd a nagy napon. A kezemben tartott akril gyöngysor inspirált, és a vele kapcsolatos végtelen izgalom, ugyanis ezt az ékszert még soha nem viseltem nyilvánosan. 

Egy vékonyka aranyláncot viselek a nap huszonnégy órájában, aprócska szívmedállal, de a bloggerdéjre esküszöm, feltenném.helyette ezt a gyöngysort, mert elbűvöl a sokszínűsége, a gyöngyök eltérő alakja, effektje. 

Harmónikus és optimista ez az ékszer, mosolygásra késztet és megfiatalít. Kislánynak érzem magam tőle, akinek búcsúban lőtték kétpálcáról a vágyott kalárisát és most készül vattacukorjába harapni.

A manikűr alapját egy krémes, nude lakk képezi, amelynek felületét új szerzeményemmel, a sejtelmes ragyogású matt, pelyhes Catrice topperrel borítottam, és itt álljunk meg egy percre, csodáljuk együtt a pelyhek nem mindennapi szépségét.

Catrice Frozen Crystal Matt Top Coat nude alap fölött

Ahogyan forgatjuk a kezünket a fényben, úgy változtatják arcukat ezek a darabkák, mint egy kaleidoszkóp színpompás részecskéi.


A sötét terület egy réteg selymes étcsokibarna KIKO, gélszerű fedőlakkal az ő tetején, rumos csokoládéillat van a szívemben, amikor őt használom. Gátlástalan, dívás árnyalat ez, ugyanakkor elképesztően ünnepélyes.

Az eltérő színű alapok határvonalára díszítőtű segítségével pöttyintettem a gyöngysor elemeit imitáló színeket.


















Felhasznált körömlakkok

Avon Gel Shine – P627 Nudeitude
Catrice – Frosen Crystal Matt Top Coat
Kiko – 374 selymes ércsokoládé barna

RdeL Young Matt Top Coat
Essence Sealing Top Coat

Colour Alike – 535 (H)
Moyra Peach Collection – No.656 Fortyniner
Moyra Gel Look – No.946 Stéphanie
Moyra Metal Effect – No.305
Moyra Pearl Collection – No.385 Abalone
S-he –quick’n crazy 730

Moyra Sand Effect – No.853

35 megjegyzés:

  1. Lesz vér a pucádban és ne a bakancsot vedd fel :) Teszik a bejegyzés. Azt hiszem bennem is hasonló gondolatok lennének...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Komolyan? Ez megnyugtat! :D
      Igen, az a cipő megérdemelne némi nyilvánosságot, viszont akkor másik fölsőt fogok addig venni hozzá! :)

      Törlés
  2. Jaj bandita,nagyon szeretem az ilyen őszinte beszédet,végig röhögtem ahogy olvastam a soraidat.....de nem kinevettelek,a hasonlóságunkon tettem....a bennünk lévő félelem,bizonytalanság így más tollából leírva bizony nevetségesnek tűnik...Kezdem ott,hogy kapjad már magadra azt a színes cipellőt! Nah,nem azért mert a bakancs nem érdemel figyelmet,csak azt "biztonságosabb" napokra kell hagyni!:-) Ha tehetném,gyakran húznék ilyen cipőt a lábamra,de én ugye a másik véglet....."nagydarab" társaságot kelll magam köré gyűjtenem ha ilyen magasságokra vágyok!;-))) Ugye-ugye a félelmek?:-D
    A manid adott(meg minden ami mögötte van), a "szófosásod" adott (nem gondolom,hogy gond lenne megszólalnod), személyiség adott(őszinte,friss és nem sablonos)...mégis mitől cidrizel?
    Az öregségedet pedig hagyjuk(kikéremmagamnak!:-D)!
    Így arra jutottam magamban,hogy ott a helyed!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :D :D
      Abban az órában, ahogy kiment ez a poszt a nyilvánosság elé, érkezett jópár megerősítés, bíztatás, és együttérzés, és én csak csodálkozva néztem kifelé a fejemből, hogy ezek szerint mindannyiunknak vannak hasonló félelmei, tehát nem vagyok egyedül! :)
      A cipőre gyúrok erősen, mert eddig mindössze egyszer volt a lábamon. Menni tudok benne, meglepően kényelmes a sarokméretéhez képest, de azért a biztonság kedvéért teszek bele zselés betéteket, nehogy feltörjön itt-ott.
      A fejemet meg majd szépen kipingálom, pont egy hete sikerült vennem egy szuperjó sminkfixáló permetet, ami még a szemkörnyéki ráncocskákban sem engedi bepókhálósodni a korrektort.

      Istenem, úgy izgulok, mintha a kezemben lenne a jegy, pedig még nincs, azt még meg kellene nyerni! :D

      Törlés
    2. Aztán mi a címe annak a szuperjó permetnek ha szabad érdeklődni?:)

      Törlés
    3. Az Essence sminkfixáló permete! :)
      Meglepő egy termék, illatmentes, szép incis, és tényleg rögzíti a sminket, még az én zsíros T-vonalamon is! :)

      Törlés
    4. Köszönöm,megnézem,megveszem.;)

      Törlés
  3. Drága bandita, kapd össze magad és igenis menj el a Blogger Day-re! :) Ilyen lehetőségeknél ne arra gondolj, hogy "Miért ne menjek el?", hanem arra, hogy "Miért ne mehetnék el?"! Mégis ki tarthat vissza attól hogy elmenj, ha menni akarsz? A korod és a magasságod pedig ne hozzon zavarba, nem mindenki nő 180 cm-re és persze senki sem marad fiatal. :) (Plusz, ha ez megnyugtat én is csak 153 cm vagyok ^^) Az a cipő(OMG), pedig megérdemli, hogy végre felvedd és viseld.
    Beszélőkéd van, a körmeid gyönyörűek(mint mindig ;) ) és a cipőd is ott van, hogy hűha. :) Úgyhogy ne félj elmenni, vágj bele bátran a Cosmo-s Blogger Day-be. :*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem is tudom, mi lelt, amikor ezt a cipőt megvettem! Emlékszem, elsőre kiszúrtam az üzletben, fel is próbáltam, de logikus megfontolásból lebeszéltem magam róla, otthagytam. Egy órán belül a buszpályaudvaron álltam, vártam a buszra és belém villant, hogy KELL! Rohantam érte, alig vártam, hogy a kezemben tarthassam.

      Elvileg 160 cm vagyok, de alacsonyabbnak tűnök! :D :D

      Köszönöm a biztatást, ha sikerül megnyernem a jegyet, mindenképp ott leszek, izgulva, izzadva, de boldogan! :)

      Törlés
  4. Menj el, és írj nekünk majd bejegyzést róla! (-: Amúgy én is magamra ismertem a posztban, mert hasonlóan szoktam hozzáállni az ilyesmihez. És csatlakozom a többiekhez: a dögös cipőt vedd fel! :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ha megnyerem a jegyet, ott leszek, és mesélek majd, milyen volt! :)
      Meggyőztetek, a dominacipőmet veszem föl, legfeljebb mikor vége lesz, átcserélem kényelmes dorcóra, amikor már nem látja senki! :D :D

      Törlés
    2. Amúgy úgy mondom ezt, aki még színházba is bakancsban megy. :D

      Törlés
  5. Hát igen, értem, amit mondasz, de tőled elég fura, mert szép is vagy meg okos is, profi manikűröket csinálsz művészi szinten, szóval ott a helyed.
    Az alacsonysággal nem tudom, mi a baj :)
    Bundás bakancsot nem vennék fel dzsekivel, mert önmagában mindegyik tök jó, de most akkor milyen időhöz öltözünk? Valamelyik testrészed fázni fog vagy megsül. Na de az a cipő! Megérdemel egy szép ruhát és hordani is kell. Pont ilyen rendezvényre!!
    Az öregség, hm, hát nehéz ügy, mert a kor nem akadály, de értem én, hogy 20-onévesekkel társalogni, még akkor is, ha van közös téma, a blog meg a körmök, mégis más életszakasz. Megvan a távolság. Én is hamarabb odamennék egy 40 éveshez, mint egy 20 éveshez, az életben. Remélem, itt ez nem lesz gond és jól fogod érezni magad, remek személyiség vagy, átjön a blogon is. (Nem lehet kísérőt vinni?)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A saját, megszokott közegemben valóban nincs semmi gondom a paramétereimmel és az eszem is a helyén van, de idegenek között simán le szoktam fagyni, és sok idő kell, míg feloldódom.

      A fiatalokkal szerencsére könnyen szót értek, ezzel nem lenne probléma :)

      A kísérővel kapcsolatban még nincs információm, és nem is akarom még teljesen beleélni magam a dologba, hiszen a lehetőség csak akkor áll fenn, ha nyerek a sorsoláson.

      Törlés
    2. Akkor drukkolok. Szuper a mani, nem is írtam.

      Törlés
    3. Köszönöm! :)
      Másodikán lesz a sorsolás, addig kell drukkolni! :D

      Törlés
  6. A másik meg, hogy jó lesz ám hasonszőrűekkel találkozni, akik nem néznek őrülnek, hogy ilyenre költesz, mint a körömlakk és még időt is fordítasz rá, hogy csinosítsd a körmeidet.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Most, hogy mondod, ez teljesen lázba hozott, már csak azért is, mert a közvetlen ismeretségi körömben egyetlen lakkmán embert sem ismerek, végre egy hely lehetne, ahol több ilyen futkosik, mint én! :D :D

      Törlés
    2. Én sem ismerek egyet sem, annyira szomorú, élőben meg nem is láttam körömnyomdás embert. Pedig tök jó lenne, pláne rendelésnél :D

      Törlés
    3. Milyen érdekes, én is azt tapasztalom az ismerősök között, mikor mutogatom a lemezeimet, úgy érzem magam a tekintetüktől, mintha én találtam volna ki a körömnyomdázást! :D :D

      Törlés
  7. Ez az első bejegyzés, amit tőled olvasók és kibaszott jó lett, már csak ezért is felíratkozók . Nagyon jól összefoglaltad az elején, hogy én is mitől félek ( csak fiatal fejjel) és tetszik az akaraterőd, hogy a félelmeidet legyőzöd. Igen is helyed van a Cosmopolitan Bloggerday-en és remélem egyszer majd személyesen is találkozhatunk (akkár ott mint bloggerek ). Az utolsó mondat jogán pedig annyi :Légy önmagad mindig és ezt az erőt sose veszítsd el :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm a biztatást Erika, szeretettel üdvözöllek nálam és kellemes nézelődést kívánok. Örülök, hogy velem tartasz :)

      Törlés
  8. Konkrétan én sem tudom, hogy elmenjek-e idén, pedig az elmúlt két évben voltam, és jó élmény volt mindkettő. Valahogy antiszociális lett ez az év számomra, és nem tudom, van-e kedvem bájologni olyanokkal, akiknek nem őszinte a mosolya.

    VISZONT: remélhetőleg ott lesz az a néhány őszinte ember, akik miatt mindig érdemes elmenni, és nagyon boldoggá tenne, ha például Veled is találkozhatnék. Azt hiszem, nálam az utóbbi szempont fog győzni, és ezek után nagyon szorítok, hogy Te is ott lehess majd. (Amúgy pedig én is a dögös cipőre szavazok.)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, IGENNN! :D
      Ott leszek, és találkozunk! :)
      Megnyertem a jegyet! :D
      A cipő egyébként egyhangú szavazat alapján nyert, akinek csak mutattam, mindenki mellette voksolt! :)

      Törlés
    2. Hurrá!! 😀 És gratula!!

      Törlés
    3. Köszönöm, és a szurkolást is :)

      Törlés
  9. Remélem ezerrel folyik a készülődés!;-) Egy (szinte) mindenre kitérő élménybeszámolót viszont elvárok;-), a szokásos érzésekkel,gondolatokkal megfűszerezve......szerintem ezzel nem vagyok egyedül!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, jól sejted, ezerrel készülődöm, elkapott a gépszíj! :D
      Az élménybeszámoló érdekében jegyzetelni is fogok, és leírom majd a tapasztalataimat :)

      Törlés