2018. január 12., péntek

Falak között


Sokat gondolkodtam rajta, vajon hogyan fogok én elkezdeni írni. Sok-sok kihagyott hónap után újra kinyújtani a kezem, hátha van még, akinek akinek számítani fog az érintésem, a pár leírt mondat, akár fotók nélkül is.


2017. augusztus 13., vasárnap

A 3000 grammon túl...




2016. júniusában gondoltam először, hogy az akkori trendnek megfelelően összedobok én egy bejegyzést a nagyjából semmiről, miszerint mi az én kézitáskám állandó tartalma.
Pont azon a héten vásároltam a kép főszereplőjét, a 100% műbőr válltáskámat, kirámoltam hát belőle, és elkezdtem fotózni, zsebenként csoportosítva a tartalmakat.

Talán őszintébb lett volna egyszerűen csak kiborítani a szép fekete drapériára mindazt, aminek elnyelésére használtam akkoriban ezt a kellemes, bézs színű sokzsebes darabot, de a hiúságom nem engedte volna láttatni veletek a taknyos papírzsebkendők gombóccá gyűrt halmazát, és a boltkórosként felhalmozott, sebtében begyűrt pénztári blokkokat, amelyeknek eredete idővel ugyan a feledés homályába veszett, de legalább soha nem unatkoztam, amikor a táskámba nyúltam, keresni valami fontos eszközt, tollat, pénztárcát, lakáskulcsot.

És voltak tárgyak, amelyeknek létezéséről mélyen hallgattam volna....

2017. augusztus 6., vasárnap

A Sárkány Szeme



Hol hagytam abba, nagyjából fél évvel ezelőtt? Mert abbahagytam, nincs mit szépítsek ezen a kifejezésen, nem félbe-, hanem abbahagytam, mert egyre kevésbé tudtam színlelni a külvilág felé, hogy követésre méltóan rendben van az életem.


2017. január 15., vasárnap

Az én kedvenc bloggerem - 2016. December



Ma második alkalommal osztom meg veletek annak a bloggernek a nevét, aki a legnagyobb hatást gyakorolta rám az előző hónapban. 

„Zénkedvencbloggerem” csapatjátékban való részvételre Erika vett rá engem két hónappal ezelőtt, mégpedig nagyon cselesen, mert azt megelőzőleg egyáltalán nem állt szándékomban a kedvenc blogos olvasmányaimról bejegyzéseket írni, és ha keresztre feszítenének se tudnám megindokolni, hogy miért csatlakoztam Erikához ebben a játékban. A csapatjáték részleteit itt találjátok és amennyiben kedvet kaptok csatlakozni, nála tudtok jelentkezni is.

Már régóta nem érdekel a blogom népszerűsége. A blog első szülinapján döbbentem rá, hogy már nem vizslatom árgus szemekkel a statisztikám dombocskáit sem, mert egy hajszálnyival nem jutok tőle előrébb, ha alkotás helyett azon pöcögök, vajon hány kattintás érkezik a blogbejegyzésekre.

2017. január 5., csütörtök

Manikűrvadász 30. forduló - 4. Szülinap


Különleges nap a mai. Szeretett Manikűrvadász-om ma ünnepli a negyedik születésnapját. J
Az IsaBella által megálmodott csoportos manikűrjátéknak immár komoly történelme van nemcsak a körmös bloggerinák, hanem a bloggal nem rendelkező, de a műfajt szenvedélyesen szerető lányok-asszonyok körében.


Miért veszek részt minden alkalommal ebben a játékban?

2016. december 28., szerda

Szólánc 5. Forduló - Kreativitás (és én)


Helie Szólánc csoportos manikűrjátékának ötödik fordulójában járunk. 
A játék lényege, hogy időről időre találkozik a virtuális térben körömdíszítő mániákus kis csapatunk, és az aktuális házigazda által megadott témából inspirálódva minden résztvevő elkészíti tematikus manikűrjét. 


A téma fogalmának kezdőbetűjét mindig az előző fordulós téma utolsó betűje adja – ez a sava-borsa a történetnek, mert nem tudom ki hogy van vele, de én házigazdaként napokig vajúdtam a megfelelő szó kitalálásával, mivel szédületes baromságokon kívül más nem jutott eszembe.

2016. december 26., hétfő

Manikűrvadász - Karácsonyi Forduló


Az IsaBella által megálmodott Manikűrvadász 29. karácsonyi fordulójához érkeztünk. 
Ez az első karácsonyt idéző bejegyzésem idén, nem véletlenül, és még csak nem is lustaságból, sokkal inkább érdektelenség volt annak az oka, hogy nem láthattatok tőlem ebben a hónapban sem hópihét, sem karácsonyfát, és egyetlen darab lengőlábú rénszarvast sem. 


Számomra a Karácsony ünnepe az év legfeszültebb időszaka, egészségügyi dolgozóként a gyertyafényes estékből mindössze néhány óra jut arra, hogy díszbe öltöztessem a lelkem, a körmeimről nem is beszélve.
Tartottam is tőle, hogy semmi szépet nem tudok majd nektek festeni erre az alkalomra, de mint mindig, alkotás közben most is elkapott a hév, és a felhasznált lakkok szépsége elfeledtette minden szomorúságomat, és megszületett a manikűr.